Lengyel Anna emlékére - Radnóti Zsuzsa írása

Lengyel Anna

Tudtuk régen, hogy nagyon beteg, hogy menthetetlen. de valami olyan életerővel, energiával, sőt derűvel élte az életét, nem csak élte, hanem hihetetlen energiával dolgozva küzdött magáért és másokért, hogy szinte nem lehetett elhinni, hogy megtörténhet a legrosszabb. Irigylésre méltó volt, amennyi méltóság volt benne, és példamutatás,  ahogy viselte szörnyű terhét, a neki kijelölt sorsot, és ahogy ennek ellenére felfokozott erővel dolgozott.

Sokoldalú színházi szakember, dramaturg volt. Csak egyet, számomra a legfontosabbat említeném: társulatát, a PanoDrámát, és az ehhez kapcsolódó színházi nevelési programját, amely hol verbatim színházként, hol megformáltabb előadásként napjaink fájdalmasan és nehezen viselhető, és gyakran rejtett  társadalmi vagy súlyos, titkos családi konfliktusait dolgozta fel munkatársaival, elkötelezett csapatával. Mindegyik előadásával figyelmeztetett bennünket, hogy a színház egyik legfontosabb dolga a társadalmi konfliktusok feltárása, szembesítése velünk, a közös lelkiismeretünkkel; hátha tudunk mindez ellen (vagy ha kell, az ügyért, amire felhívta a figyelmünket)  tenni valamit.

Nagyon hiányozni fog kérlelhetetlen élességű vitakészsége, szenvedélye, néha nehéz volt vitázni vele, de mindig fontos, közös ügyekért szállt síkra.

Jelenléte, energiája, szenvedélyes munka kultúrája  emlékezetes marad nekünk, dramaturgoknak.

Idézetek

Sokszor olyan dialógus kerül a dramaturg kezébe, amely leírt formájában csaknem laposan, banálisan, elmondásra érdemetlenül hangzik. De mihelyt valóban «hangzik», tehát a színpadon: tartalommal, az élet akcentusaival, ízeivel, a jó megfigyelés és az emberábrázoló tehetség vérkeringésével telik meg. Mindennek a színpadon nagy és ritka értéke van. A dramaturgnak hallania kell a dialógust. Vannak súlytalan mondatok, amelyek bizonyos helyzeti energiában robbanó erőre kapnak. A dramaturgnak látnia kell a színpadi helyzetet, érzékelnie kell a teret, a proporciókat, a levegőt. A színpad legalább annyira térbeli művészet (Raumkunst), amennyire irodalom. És nem lehet eléggé hangsúlyozni: mindez nemcsak a közönséghatás megalkuvó szempontjaira, hanem a dialógus és az egész mű drámai értékére, lényegére tartozik. Színpadon csak annak van jogosultsága, aminek színpadi dinamikája van, úgy is mondhatnám: ami több a színpadon, mint nyomtatásban.

Bárdos Artúr

"Minden színész beleszólhat dramaturgiai kérdésekbe, mindenki lehet egyszerre kint és bent is. Persze van olyan, amikor úgy érzem, hogy a dramaturg hátráltatja bennem a színészt vagy fordítva; sok feszültséget okoz, hogy folyton véleményeznünk kell valamit, ami még nincs kész, de ha pontosan meg tudjuk fogalmazni a kritikai észrevételeinket, akkor igazán eredményesek tudunk lenni."

Enyedi Éva: "Az abszurditás felszabadít" - fidelio.hu

Enyedi Éva

"A dramaturg az a szakember, aki a hatásért felelős; aki felméri, hogy milyen hatást kíván elérni egy előadás, milyen út vezet el odáig, aztán felismeri azokat az akadályokat, amelyek eltéríthetik a produkciót. Ez nemcsak a szövegre, de a történetmondás, az elbeszélés stratégiájára vonatkozik. Örülök, ha egy rendező képes úgy felfogni engem vagy a munkám, mintha lenne egy ipari kamerája, ami esetleg máshová irányul, mint ahová ő néz, és a kettő együtt talán az egész spektrumot lefedheti" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

'A dramaturg az, aki emlékezteti a rendezőt az evidenciákra' (Magyar Narancs, 2014/08.)

Ascher Tamás

"Érdekes pillanat, amikor elengedem a szöveget mint szerző: elkezd nem fájni, ha azt mondják, ez vagy az a mondat rossz, és már dramaturgként nézek rá, hogy miért az" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

"Ekkor csak egy kanavász van az olvasópróbán, vagy csak egy ötlet, amit közösen kezdünk kibontani. Ebben az esetben napról napra kell írói és dramaturgmunkát is végezni, rögzíteni az improvizációkat, jelenetet írni belőle másnapra" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Róbert Júlia

"Egy kicsit tudni kell, hogyan működik a rendezés maga, mert alapvetően ahhoz kell hozzászólni, és nem csak ahhoz, hogy pont vagy kérdőjel legyen-e egy mondat végén." (Magyar Narancs, 2014/08.)

Gáspár Ildikó