Bemutatkoznak a Nyílt Fórum 20/21 szerzői és műveik

szerzőink

Nyílt Fórum 20/21

Négy visszatérő alkotó, ketten újak, ők hatan változatos témákkal és formákban neveztek pályázatunkra és idén ők lesznek drámafejlesztési programunk középpontjában. Ismerkedjenek meg a Nyílt Fórum szerzőivel és a készülő művekkel!

Bognár Péter

Bognár Péter

A szerzőről:

2003 óta publikál, négy kötet verse jelent meg, egy színdarabot írt. 

A darabról:

A fiatal kora óta Brüsszelben élő Andrea, és húga, Éva, aki egy bakonyi faluban próbálja életben tartani az apjuktól örökölt gazdaságot, sok év után felveszi egymással a kapcsolatot. Andreát honvágy és magány gyötri, Éva csődközelbe jutott, de valós helyzetüket mindketten titokban tartják, igyekeznek optimistán tekinteni a jövőbe, és elhatározzák, hogy közös vállalkozásba fognak. A tervük az, hogy megvalósítják apjuk régi álmát, és a bakonyi fekete sertés és mangalica keresztezésével kitenyésztik azt a sertésfajtát, amelyet a honfoglaló magyarok hoztak magukkal.  

 

Dóka Péter

Dóka Péter

A szerzőről:

1974-ben született Budapesten. Számos gyerek- és ifjúsági könyv (A kék hajú lány, Lila királylány, Az ellopott zsiráf) szerzője, a Móra Könyvkiadó főszerkesztője. Körbe K című darabját a Lakmusz Csoport vitte színre 2012-ben. Sajtkirály című gyerekdarabjáért 2017-ben Csukás István-díjat kapott. 2020-ban Polimax című drámájával a Nyílt Fórum egyik szerzője volt.  

A darabról:

Egy sztriptíztáncosnő és egy nyugdíjas bácsi románca a koronavírus idején, amikor bezárnak az éjszakai klubok, és az öltánc egy öreg férfi számára halálos lehet. Nem különbözhet jobban két ember, mint ez a félszeg, szeretetre sóvárgó lány, és ez az öltönyös férfi, aki egész életében hűtőkkel kereskedett, és közben maga is kihűlt. Történet a pesti éjszaka mélyéről.

 

Lesi Zoltán

Lesi Zoltán

A szerzőről:

Lesi Zoltánnak három verseskönyve és egy mesekönyve jelent meg. Németnyelvű verseket és novellákat fordít és egy irodalmi csereprogramot szervez osztrák és magyar szerzők között. Ösztöndíjai: Akademie Schloss Solitude ösztöndíj (2017), V4 Villa Decius ösztöndíj (2018). A Magasugrás verseskötetének német kiadása 2020-ban megkapta a Legszebb Osztrák Könyv díját.

A darabról:

A darab szereplői nők, férfiak és főleg azok, akik egyik sem, az interszexuálisok. Egy szövegíró, aki maga is központi figura a történetben, meséli el Dora Ratjen és más interszexuális történetét. Ratjenről, a magasugrónőről kiderül hogy nem nő (hanem interszexuális), és akarata ellenére férfivé kellett válnia és nem maradhatott tovább atléta. A cselekmény ideje az 1930-as évek (a Berlini Olimpia ideje) és a jelenkor. A szövegíró és Caster Semenya története, mint egy jelenkori eset a sporttörténelemben, beleszövődik Dora Ratjen, Stella Walsh és csapattársainak történetébe. 

 

Maros András

Maros András

A szerzőről:

Maros András (1971) író, drámaíró. Kilenc prózakötetén kívül több száz irodalmi publikációja jelent meg folyóiratokban, heti- és napilapokban. Drámáiból országszerte születtek előadások – ezek közül néhány a Nyílt Fórum programból nőtte ki magát. Legutóbbi színpadi írása az Elég erős c. „karanténdráma" volt, amelyből Szenteczki Zita készített zoom-filmet. 

A darabról:

Évának sikerül kiházasodnia a faluból, de még hogy! Egy vállalkozóhoz, Attilához megy hozzá, akivel először egy vidéki nagyvárosba, aztán Budapestre költözik. Éva azonban képtelen alkalmazkodni az „álomélethez". Egymást követik a változással járó nehézségek, és a férje elhallgatott titkai is a felszínre kerülnek – az anyja tolakodó „segítsége" pedig csak ront a helyzeten. Egyre halmozódó problémáival egyedül marad, hamarosan az egész világ ellenséggé válik, a túlerő ellen vívott magányos harcban rosszabbnál rosszabb döntéseket hoz... Mi lehet a vége ennek a lelki lejtmenetnek? 

 

O. Horváth Sári

O. Horváth Sári

A szerzőről:

Színházrendező szakon végzett Bocsárdi László osztályában Marosvásárhelyen. A rendezés mellett íróként és dramaturgként is működik független és kőszínházi előadásokban egyaránt.

A darabról:

A dráma a nők történelmi bűnrészességét vizsgálja a Harmadik Birodalom idején és annak hatásait, következményeit napjainkra, napjainkban. Középpontjában a Hitler és Himmler által kifejlesztett "Adj egy gyermeket a Führernek!" program és egy Lebensborn-otthon mindennapjai állnak. A cselekmény három sík összefonódásából jön létre, melyben megjelenik többek között Adolf Hitler, Angela Merkel vagy éppen az Abba egyik énekesnője, Anni-Frid Lyngstad. 

Szilágyi Eszter Anna

Szilágyi Eszter Anna

A szerzőről:

Magamról?

Drámai diskurzusokat írok.

A darabról:

egy librettó

„Önmagát kereste egy nő Izlandon félszáz emberrel anélkül, hogy tudta volna, ő az eltűnt személy, aki
után csapatostul kutat.”
Segíthet-e a támogató tekintet, a kereső aktivitás, az embertársi kötelességtudat, a világ legvégén, a
tűzhányó kanyon saját felelősségre vállalt meglátogatása idején.
Most nem beszélve a spontán közösséget atomjaira szétvető úgynevezett egyéni szemléletmódról,
okoskodás bajnokairól, felelősséghárító diskurzusokról, átkeretező és ítélkező szócsövekről.
Egyéni problémáról. Mit vesz ki a Buszsofőr, mit vesz ki az Idegenvezetőnő a nagy kosárból.
Az átöltözés. Az átöltözés rituálisan.
Mit vesz le, mit vesz föl.
A nő az elején garbóban síkabátban a többiekkel betódul a frissítőpontra…

Idézetek

Sokszor olyan dialógus kerül a dramaturg kezébe, amely leírt formájában csaknem laposan, banálisan, elmondásra érdemetlenül hangzik. De mihelyt valóban «hangzik», tehát a színpadon: tartalommal, az élet akcentusaival, ízeivel, a jó megfigyelés és az emberábrázoló tehetség vérkeringésével telik meg. Mindennek a színpadon nagy és ritka értéke van. A dramaturgnak hallania kell a dialógust. Vannak súlytalan mondatok, amelyek bizonyos helyzeti energiában robbanó erőre kapnak. A dramaturgnak látnia kell a színpadi helyzetet, érzékelnie kell a teret, a proporciókat, a levegőt. A színpad legalább annyira térbeli művészet (Raumkunst), amennyire irodalom. És nem lehet eléggé hangsúlyozni: mindez nemcsak a közönséghatás megalkuvó szempontjaira, hanem a dialógus és az egész mű drámai értékére, lényegére tartozik. Színpadon csak annak van jogosultsága, aminek színpadi dinamikája van, úgy is mondhatnám: ami több a színpadon, mint nyomtatásban.

Bárdos Artúr

"Minden színész beleszólhat dramaturgiai kérdésekbe, mindenki lehet egyszerre kint és bent is. Persze van olyan, amikor úgy érzem, hogy a dramaturg hátráltatja bennem a színészt vagy fordítva; sok feszültséget okoz, hogy folyton véleményeznünk kell valamit, ami még nincs kész, de ha pontosan meg tudjuk fogalmazni a kritikai észrevételeinket, akkor igazán eredményesek tudunk lenni."

Enyedi Éva: "Az abszurditás felszabadít" - fidelio.hu

Enyedi Éva

"A dramaturg az a szakember, aki a hatásért felelős; aki felméri, hogy milyen hatást kíván elérni egy előadás, milyen út vezet el odáig, aztán felismeri azokat az akadályokat, amelyek eltéríthetik a produkciót. Ez nemcsak a szövegre, de a történetmondás, az elbeszélés stratégiájára vonatkozik. Örülök, ha egy rendező képes úgy felfogni engem vagy a munkám, mintha lenne egy ipari kamerája, ami esetleg máshová irányul, mint ahová ő néz, és a kettő együtt talán az egész spektrumot lefedheti" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

'A dramaturg az, aki emlékezteti a rendezőt az evidenciákra' (Magyar Narancs, 2014/08.)

Ascher Tamás

"Érdekes pillanat, amikor elengedem a szöveget mint szerző: elkezd nem fájni, ha azt mondják, ez vagy az a mondat rossz, és már dramaturgként nézek rá, hogy miért az" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

"Ekkor csak egy kanavász van az olvasópróbán, vagy csak egy ötlet, amit közösen kezdünk kibontani. Ebben az esetben napról napra kell írói és dramaturgmunkát is végezni, rögzíteni az improvizációkat, jelenetet írni belőle másnapra" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Róbert Júlia

"Egy kicsit tudni kell, hogyan működik a rendezés maga, mert alapvetően ahhoz kell hozzászólni, és nem csak ahhoz, hogy pont vagy kérdőjel legyen-e egy mondat végén." (Magyar Narancs, 2014/08.)

Gáspár Ildikó